Livius - A római nép története 4.
Here you can read online Livius - A római nép története 4. full text of the book (entire story) in english for free. Download pdf and epub, get meaning, cover and reviews about this ebook. genre: Detective and thriller. Description of the work, (preface) as well as reviews are available. Best literature library LitArk.com created for fans of good reading and offers a wide selection of genres:
Romance novel
Science fiction
Adventure
Detective
Science
History
Home and family
Prose
Art
Politics
Computer
Non-fiction
Religion
Business
Children
Humor
Choose a favorite category and find really read worthwhile books. Enjoy immersion in the world of imagination, feel the emotions of the characters or learn something new for yourself, make an fascinating discovery.
- Book:A római nép története 4.
- Author:
- Genre:
- Rating:3 / 5
- Favourites:Add to favourites
- Your mark:
- 60
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
A római nép története 4.: summary, description and annotation
We offer to read an annotation, description, summary or preface (depends on what the author of the book "A római nép története 4." wrote himself). If you haven't found the necessary information about the book — write in the comments, we will try to find it.
A római nép története 4. — read online for free the complete book (whole text) full work
Below is the text of the book, divided by pages. System saving the place of the last page read, allows you to conveniently read the book "A római nép története 4." online for free, without having to search again every time where you left off. Put a bookmark, and you can go to the page where you finished reading at any time.
Font size:
Interval:
Bookmark:
1. Miutn a consulok, Cn. Fulvius Centimalus s P. Sulpicius Galba mrcius idusn hivatalba lptek, sszehvtk a senatust a Capitoliumra, s megkrdeztk az atyk vlemnyt az llam helyzet rl, valamint a hbor folytatsa, a provincik elosztsa s a hadseregek gyben. Meghosszabbtottk az elz v consulainak, Q. Fulviusnak s Ap. Claudiusnak fvezri megbzatst, megkaptk eddigi seregeiket is, azzal a kiktssel, hogy nem vonulhatnak el az ostromlott Capua all, csak ha elfoglaltk. Ez volt akkor a rmaiak legfbb gondja, nem mintha annyira fttte volna ket a bosszvgy, amelyet soha egyetlen ms vrossal szemben nem tpllhattak jogosabban, hanem inkbb azrt, mert valszn volt, h ogy amiknt ez a hres s hatalmas vros pldjval egsz sor npet ksztetett elprtolsra, visszafoglalsa utn ppgy megvltozik a kzhangulat, s vonzbbnak ltjk majd a rgebbi rmai uralmat. Az elz v praetorait - M. Iuniust Etruriban, P. Sempro n iust Galliban - megerstettk az eddig is rjuk bzott kt-kt legio parancsnoki tisztben. Megerstettk proconsuli tisztben M. Marcellust is, azzal, hogy Siciliban a rbzott hadsereggel vglegesen fejezze be a hbort. S ha kiegsztsre van szks ge, vegye ignybe a P. Cornelius propraetor vezetsvel Siciliban llomsoz legikat, de egyetlen katont se vlasszon azok kzl, akik a senatus dntse alapjn nem fejezhetik be szolglatukat, s nem trhetnek haza a hbor vge eltt. C. Sulpicius, ak i nek mkdsi terletl Sicilia jutott, megkapta az eddig P. Cornelius parancsnoksga alatt ll kt legit azzal, hogy Cn. Fulviusnak az elz vben Apuliban oly szgyenletesen megtizedelt s megfutamtott seregbl egsztse ki legnysgket. Ezeknek sz olglati idejt a senatus a cannaei csapatokhoz hasonlan szabta meg. Ezenfell mindkt sereget mg azzal is megszgyentettk, hogy nem vonulhattak tli szllsra a vrosokba, s egyetlen vros mellett sem pthettek tli tbort tzezer lpsnl kisebb tv olsgban. L. Cornelius Sardiniban a Q. Mucius parancsnoksga alatt ll kt legit kapta meg, ezeknek esetleg szksgess vl kiegsztsrl sorozs tjn a consuloknak kellett gondoskodniuk. T. Otaciliusra s M. Valeriusra bztk Sicilia s Grgorsz g partvidkt, a parancsnoksguk alatt ll legikkal s hajhadakkal egytt, k Grgorszgban tven hajval s egy legival, Siciliban szz hajval s kt legival rendelkeztek. Ebben az vben a rmaiak szrazon s vizen huszonhrom legival folytattk a hbort.
2. Mikor az v elejn ismertettk a L. Marciustl rkezett levelet, a senatorok gy vlekedtek, hogy Marcius nagyszer hstettet hajtott vgre, viszont az atyk tbbsge megtkztt azon, hogy milyen rangot tulajdontott magnak, ugyanis - anlkl, hogy a np akaratbl vagy a senatus utastsra megkapta volna a fparancsnoksgot - gy kezdte levelt: A propraetor a senatusnak. Rossz pldt szl az a gyakorlat, ha a seregek vlasztjk meg vezrket, s ha a jsjelek nneplyes megkrdezse ut n rendezend vlasztgylseket a tborokban tartjk meg - tvol a trvnyhozstl s a ftisztviselktl -, ahol a dnts a meggondolatlan katonktl fgg. S mbr nhnyan gy vltk, hogy a senatus el kell terjeszteni a dolgot, mgis jobbnak ltszott, ha a tancskozst akkorra halasztjk, mikor a Marcius levelt meghoz lovagok mr elutaztak. gy dntttek, megrjk neki, hogy ami a sereg gabonval s ruhval val elltst illeti, a senatus mindkettrl gondoskodni fog, de nem tartottk helyesnek, ha a zt is belerjk a levlbe: L. Marcius propraetornak - nehogy azt higgye, hogy abban az gyben, amirl ezutn hajtanak tancskozni, mr ellegezik a jvhagy dntst.
A consulok, miutn a lovagokat elbocstottk, legelszr is azt terjesztettk a senatus el, amit az egyhang hatrozattal elfogadott: fel kell szltani a nptribunusokat, hogy az els adand alkalommal krdezzk meg a nptl, mit hajt, kit kldjenek fvezrknt ahhoz a hadsereghez, amelynek eddig Cn. Scipio volt a fparancsnoka. A javas latot megtrgyaltk a tribunusokkal, majd nyilvnosan is kzhrr tettk.
Kzben azonban egy msik viszlykods kttte le az emberek figyelmt. C. Sempronius Blaesus trvnybe idztette Cn. Fulviust, mert Apuliban veszni hagyta seregt. Szenvedlyesen t madta t vdbeszdeiben, kijelentette, hogy sok hadvezr volt mr, aki meggondolatlansgbl vagy tapasztalatlansgbl kedveztlen terepre vezette seregt, de Cn. Fulviuson kvl mg egyetlen olyan sem akadt, aki legiit, mieltt felldozta ket, a legkl nbzbb kicsapongsokkal mg meg is rontotta. Ezrt teljes joggal lehet lltani, hogy mieltt meglttk volna az ellensget, mr megpecsteldtt a sorsuk, s hogy nem Hannibal, hanem sajt hadvezrk mrt rjuk veresget. A vlasztsnl senki sem tudhat j a biztosan, milyen ember is az, akire a fvezri tisztet s a sereget rbzza. Mi volt a klnbsg Ti. Sempronius s Cn. Fulvius kztt? Ti. Sempronius, br egy rabszolgkbl ll sereget bztak r, fegyelmezssel, fvezri hatalma slyval elrte, hogy c sata kzben egyetlen katonja sem gondolt helyzetre vagy szrmazsra, hanem a szvetsgesek oltalmv, az ellensg rmv vlt. Szinte Hannibal torkbl ragadtk ki s adtk vissza a rmai npnek Cumaet, Beneventumot s ms vrosokat. Cn. Fulvius viszont r abszolghoz ill bnkkel szennyezte be tiszteletre mlt szrmazs, szabad emberknt nevelkedett rmai polgrokbl ll hadseregt. gy aztn el is rte, hogy emberei a szvetsgesekkel szemben erszakoskodkk s izggkk az ellensg eltt pedig gyv v s harckptelenn vltak, s nemhogy a punok rohamt, de mg harci kiltst is kptelenek voltak elviselni. Herculesre, nem csoda, hogy a katonk meghtrltak a csatasorbl, mikor mindnyjukat megelzve, elsknt vezrk futamodott meg. mg inkbb azo n csodlkozna, ha nhnyan helytllva esnek el, s nem kvetik mindnyjan Cn. Fulviust fejvesztett meneklsben. Egy C. Flaminius, L. Paulus, L. Postumius, egy Cnaeius s P. Scipio szzszor inkbb vlasztotta volna harcmezn a hallt, semhogy cserbenhagyja krlzrt hadseregt. Cn. Fulvius gy trt vissza Rmba, mint serege pusztulsnak majdnem egyetlen letben maradt hrladja. Felhbort jogtalansg volna, ha - mikzben a cannaei sereget azrt, mert a csatbl megfutott, Siciliba szlltottuk, s nem fejezheti be szolglatt elbb, csak ha az ellensg eltvozott Italibl, s ugyanilyen hatrozattal bntettk a minap Cn. Fulvius legiit is - Cn. Fulvius, aki megfutott a meggondolatlanul vllalt csatbl, elkerln a bntetst, s regsgt, akrcsak ifj sgt, dorbzolsban s kicsapongsban tlthetn el, mg katonit, akiknek nem volt egyb vtkk, csak az, hogy vezrk pldjt kvettk, szinte a szmzetssel felr, szgyenletes szolglatra knyszertjk. Ennyire ktflekppen rtelmezik Rmban a s zabadsgot, ha gazdagrl vagy ha szegnyrl, ha magas rang, vagy ha kzrend emberrl van sz!
3. A vdlott megprblta vtkt katonira thrtani, mondvn, hogy azok kveteltk szenvedlyesen az tkzetet, s mikor - nem aznap, mikor hajtottk, mert mr ksre jrt az id, hanem msnap - megfelel idben s terepen csatra sorakoztatta ket, nem tudtak ellenllni az ellensg hrnevnek s erejnek. S miutn mindnyjan fejvesztett meneklsbe kezdtek, t is magval sodorta a tmeg, ami - nem is szl v a annyi ms hadvezrrl - a cannaei csatban Varrval is megesett. S vajon mit hasznlt volna az llam gynek, ha egy szl magban ott marad, kivve, ha hallval esetleg meg tudja akadlyozni a ksbb bekvetkezett ltalnos veresget? nem volt olya n vatlan, hogy - lelmiszere fogytn - kedveztlen terepre csalogattk volna, s nem is vonult seregvel felderts nlkl, hogy kelepcbe csalva krlzrjk. t nylt harcban, fegyverekkel, csatban gyztk le. Nem tle fggtt sem sajt seregnek, sem a z ellensgnek elszntsga, kit-kit a sajt termszete tett vakmerv vagy gyvv.
Feljelentje kt zben terjesztette el a vdat, s pnzbntets kiszabst krte. S amikor harmadik alkalommal, ahol a tankat vonultattk fel, nemcsak a legklnbzbb vtkeket olvastk a fejre, hanem igen sokan vallottk esk alatt azt is, hogy a praetor jrt ell a rmlt meneklsben, s hagyta cserben katonit, akik azutn abban a hitben, hogy vezrk flelme nem lehet alaptalan, maguk is megfutottak - olyan ervel l n golt fel ellene a harag, hogy a npgyls egyhang felkiltssal gy hatrozott: fbenjr vtek vdjt kell emelni ellene. Ebbl azutn jabb viszly tmadt; minthogy a vdl kt zben pnzbntetst, harmadik alkalommal hallbntetst krt, Fulvius a n p tribunusokhoz fordult segtsgrt. Ezek azonban kijelentettk, hogy nem tiltakoznak tiszttrsuk eljrsa ellen, annl kevsb, mert annak az sk pldja nyomn jogban ll, hogy a vdemelsben tetszse szerint egyarnt alapul vegye az rott trvnyt vagy hagyomnyos szoksokat, s gy krjen a vdlott ellen pnz- vagy hallbntetst. Ekkor Sempronius kijelentette, hogy Cn. Fulviust hazarulssal vdolja, s megkrte C. Calpurnius vrosi praetort, jellje ki a npgyls napjt.
Font size:
Interval:
Bookmark:
Similar books «A római nép története 4.»
Look at similar books to A római nép története 4.. We have selected literature similar in name and meaning in the hope of providing readers with more options to find new, interesting, not yet read works.
Discussion, reviews of the book A római nép története 4. and just readers' own opinions. Leave your comments, write what you think about the work, its meaning or the main characters. Specify what exactly you liked and what you didn't like, and why you think so.